2011. már 29.

Elfogadtuk Pesterzsébet négyéves gazdasági programját

írta: Mach Péter
Elfogadtuk Pesterzsébet négyéves gazdasági programját

Ellenzéki képviselőként megszavaztam Pesterzsébet gazdasági programját, tettem ezt egyrészt azért mert a program készítői a legfontosabb célként a kerület fenntartható fejlődési pályára állítását jelölték meg. Másrészt, mert a program több eleme eleve a Lehet Más a Politika kerületi választási programjának elemeire épült és az előterjesztő környezetvédelmi tanácsnokként benyújtott módosító indítványomat is  befogadta.

Két módosító csomagot nyújtottam be. Az első egy zöld élénkítési csomag volt, amely a  kerület fejlesztési terveinek prioritásait határozta meg  (ennek vázlata olvasható alul), a második a gazdasági terv évenkénti felülvizsgálatát írja elő.
 
A képviselő-testület véleményem szerint egy fenntartható gazdálkodás alapjait rakta le a programmal, a kérdés csupán az hogy a városházi többség él-e a programban vázolt lehetőségekkel vagy hagyja elveszni azokat.

 
A testületi ülésen elmondott tanácsnoki véleményem és módosító csomagom vázlata:
 
Javaslatok Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzatának
2011-2014 közötti Gazdasági Programjához
 
A zöld élénkítési csomagok azon a felismerésen alapulnak, hogy az ökológiai és társadalmi problémákat a gazdasági visszaeséssel egy keretben szükséges kezelni. A stratégiaalkotás és cselekvés ugyanis nem csak etikailag szükséges, de a mindennapok szintjén hatékony megoldásokat is eredményez.
Pesterzsébet számára elsődleges problémát   jelent   a   korábbiakhoz   képest   rekord   mértékű eladósodottsága,   amely   egyszerre   jelentkezik   a   globális   gazdasági   rend   helyileg   is megtapasztalt válságával, amelynek a legfontosabb kiváltó okai a következők:
 
  1. Vége az olcsó hitelekre épülő gazdasági növekedésnek.
  2. A   hagyományos   energiafelhasználás   alapjául   szolgáló    nyersanyagkészletek kimerülőben vannak. A hosszú távú trend stabilan növekvő globális keresletet és emelkedő nyersanyagárakat irányoz elő.
  3. A klímaváltozás okozta kihívás.
Valamint jelentkezik az olcsó hitelekre és kötvénykibocsátásra építő nem, vagy csak lassan megtérülő helyi fejlesztések miatt.
Pesterzsébetnek egyszerre kell szembenéznie tehát egy kényszerű, restriktív politikával, valamint ehhez kapcsolódóan az intézményi reform, a helyi gazdasági ösztönzés, a helyi gazdasági irányváltás szükségességével. A kerület számára nem járható út a további hiánynöveléssel járó gazdaság-ösztönzés. Javaslatainkban a jelenlegi helyzetből kiinduló és azt fokozatosan alakító változásokra helyezzük a hangsúlyt, amelyek idővel egymást   erősítő folyamatokat   indíthatnak   be. Lépésről lépésre történő haladásra van szükség, ahol az önkormányzati beavatkozás sok esetben előre nem látható csatornákon keresztül fejti ki hatását.
Ezen komplex kihívásokból levezetve a következő stratégiai gazdaságfejlesztési irányokat javasoljuk, építve Pesterzsébet kulturális, földrajzi és meglévő gazdaságszerkezeti adottságaira:
 
  1. Energiahatékonysági beruházások ösztönzése és megvalósítása mind a privát, mind az önkormányzati szférában.
  2. A Duna-parti pihenőövezet fejlesztése, az eddigi fejlesztések újrapozicionálása révén.
  3. Átlátható és takarékos gazdálkodás a kerület zöld vagyonával is.
 
A kerület környezetvédelmi tanácsnokaként örömmel vettem észre hogy a négyéves gazdasági program megalkotói prioritásként Pesterzsébet fenntartható fejlődési pályára állítását jelölték meg.
Problémának érzem azonban hogy a program egyes fejezetei a fenntarthatóságról a pénzügyi stabilitásról szólnak, más fejezetei pedig a fejlődésről. A kettő közötti összhang azonban nem teljes.
Szorítkozva a program környezetvédelmi fejezetéhez, az alábbi észrevételeim vannak:
 
A program szerint a 2011-2012. években az önkormányzat vagyona műszaki állapotának folyamatos karbantartással történő megőrzésére kell törekedni, a 2013-2014. években pedig - elsősorban pályázatokon elnyert támogatások felhasználásával - vagyonunk gyarapítására. 
 
Ezért lenne kiemelten fontos, hogy a program megmutassa, milyen prioritások mentén kezdi meg a fejlesztéseket, a programban szereplő beruházások ugyanis várhatóan akár 3 ciklusra is elhúzódhatnak.
 
A program véleményem szerint három kitörési pontot kell kiemelten kezelni:
 
  • A Duna-part fejlesztése, melynek elengedhetetlen kelléke az Észak-Dél kerékpárút megépítése is. Pesterzsébet az elkövetkező évek egyetlen komoly városfejlesztő lehetősége ennek az adottságnak a kihasználása.
  • A kerület zöld vagyonával történő gazdálkodás hatékonyabbá alakítása (zöld kataszter), illetve a vagyongazdálkodásban a fenntartathatóság hangsúlyossá tétele (zöld közbeszerzések).
  • Közintézményeink épületenergetikai fejlesztése, korszerűsítése. Az épület energetikai beruházások amennyiben pályázati forrásból történnek az önerő már akár a második-harmadik évben megtérülhet.
 
E három fejlesztési terület, amelyet már a ciklus első felében el kell kezdeni.
 
ZÖLD KATASZTER
Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzat területén lévő egységes zöldvagyon-leltár nem készült, a zöld vagyon egyes elemei más-más önkormányzati szerv nyilvántartásában, illetve kezelésében voltak. Jelen állapot nem teszi lehetővé, hogy az önkormányzati szakigazgatás szervei egységes adatok alapján hozzák meg a zöldterületeket is érintő döntéseiket.
            A zöld vagyon dologi vagyonként történő nyilvántartása és kezelése biztosítja a vagyonelemekkel való szakszerű gazdálkodás lehetőségét, ütemezhető a megújuló vagyon elemek karbantartása, szakszerűen és az igényeknek, továbbá a hatályos önkormányzati rendeleteknek megfelelően ellenőrizhető felújításuk és pótlásuk. A kerületi zöld kataszter felállítása a tulajdonos vagy kezelő személyétől függetlenül szükséges. A zöld kataszter terjedjen ki a tulajdonos vagy kezelő azonosításához szükséges adatokra. a terület jellegére, méretére, HRSZ-e, használati módjára, a vegetáció fajtájára, mennyiségére, minőségére.
            A rendelet formába öntése a hivatal apparátusának feladata a végrehajtáshoz a ciklus második felében a költségvetésben forrást kell biztosítani az önkormányzat működési előirányzatán belül.
A rendelet megalkotását 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról 1.§ b. 8.§ (1)bek. 10. § (1) a. és d. valamint a Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2000. (IV.10.) számú rendelete teszi lehetővé
 
A zöldkataszternek illeszkednie kell a kerület komplex térinformatikai adatbázisához (mely egyrészt a munkavégzést, másrészt a lakosság környezeti adatokhoz való hozzáférését segíti), ahol láthatók a környezetvédelmi mutatók (pl. szennyezettségi adatok, információk, a szelektív hulladékgyűjtő szigetek helyszínei, fasorok adatai).
 
ZÖLD KÖZBESZERZÉS
A kerületnek felelősséget kell vállalnia és példamutató szerepet kell betöltenie a beszerzései során a fenntarthatósági szempontok előnyben részesítésével, már a pályázati kiírásokban is. Javaslom, hogy a város a jövőben az intézményei ellátása során kiemelten vegye figyelembe a beszerzett termékek környezeti, energiafelhasználási jellemzőit. Javaslom továbbá a helyi termékek és vállalkozások előnyben részesítését a végrehajtott beszerzések során.

 

 

Szólj hozzá

politika önkormányzat környezetvédelem költségvetés pesterzsébet lehet más a politika lmp xx. kerület mach péter